A „Baby Einstein” jelenség – szükséges vagy divatos a babák fejlesztése? (Juhász Éva Petra)

Szerző: Tunyogi Szakszolgálat Közzétéve:

Mai állandóan átalakuló és folyamatos fejlődést követelő világunkban egyre több és több eszköz, termék és médiatartalom ígéri gyermekeink fejlesztését, „okosítását”.

Mi az oka annak, hogy manapság már a teljesen egészséges, jól fejlődő babák és kisgyermekek számára is fejlesztést keresnek a szülők? Miért nem elég a gyermek környezetében a fejlődéshez és a képességek kibontakoztatásához szükséges, szerető és biztonságos környezet biztosítása?

Természetesen minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, és tarthat attól, hogy gyermeke már korán lemarad a versenyre kihegyezett társadalmunkban. Erre a félelemre azonban sok, elsősorban üzleti szempontokat előtérbe helyező cég is ráismert. Így sok olyan tartalmat, játékot tudnak a „fejlesztő” jelzővel eladni, amire valójában semmi szüksége nincs a gyermekeknek.

Természetesen a fejlesztés sok esetben elengedhetetlenül szükséges, ha sérült, vagy eltérő fejlődésű gyermekekről beszélünk, ez nem is lehet kérdés. A fejlesztés „iparággá” való eltorzulása ellen a valódi fejlesztést végző – gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor, pszichológus és más végzettségű, szaktudással rendelkező szakemberek joggal tiltakozhatnának.

Hogy mikorvan valóban szükség a fejlesztésre? Röviden úgy fogalmazhatnánk meg, akkor van szükség a baba célzott fejlesztésére, ha egy elfogulatlan szakember olyan gyanújeleket vagy tüneteket állapít meg, amelyek rizikótényezőt jelenthetnek a fejlődés szempontjából.

Ha egy szülőnek kétsége támad, jobb, ha szakemberhez fordul, mintha a közösségi média csoportjaiban, vagy az interneten fellelhető információk alapján próbál tájékozódni.

A valódi fejlesztéstől megkülönböztetendő „fejlesztő iparág” legveszélyesebb termékeinek a hangzatos nevű (Baby Einstein, Baby Van Gogh, Baby Mozart) babavideókat, okosító applikációkat tartják a szakemberek. Ezek a termékek azt ígérik a szülőknek, hogy a gyermek okosabb lesz, szókincse fejlődik, ha ezeket a tartalmakat nézi. Ezzel szemben a WHO 2 éves korig a gyermekeknek semmilyen média-tartalom használatát nem ajánlja.

Az amerikai Psychological Science nevű tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a az „okosító” videókat rendszeresen néző babák szókincse az ígéretekkel ellentétben semmivel nem fejlődött gyorsabban, mint a videót nem néző babáké. A legjelentősebb beszédfejlődést azokban a csoportokban mérték a kutatók, ahol a gyermekeknek a szüleik tanítottak új szavakat közös játék és kölcsönös szociális interakciók közben.

Mik azok az idegtudományi eredmények, amiknek a félreértelmezése ehhez a „fejlesztés mindenáron” szemlélethez vezetett?

Neurológiai plaszticitás az idegrendszerben

 Az első években az idegsejtkapcsolatok számának erőteljes növekedése (a szinaptogenezis) valóban nagyon jelentős. Ezt a folyamatot később az idegsejtkapcsolatok metszése (a pruning) váltja fel, amelynek lényege, hogy a gyakran használt kapcsolatok megerősödnek, a ritkán használtak gyengülnek, majd eltűnnek. Az, hogy melyik kapcsolatok milyen sorsra jutnak függ az öröklött genetikai programtól és a környezeti tapasztalatoktól.

Ebből azonban nem következik, hogy a kisbabáknak óriási mennyiségű tanulási tapasztalatot kell szerezniük az első három évben, hiszen az ember fejlődésében a szinaptogenezis és a pruning is időben elhúzódó, sokkal tovább tartó folyamat. A pruning egészen a serdülőkorig intenzíven zajlik. A tanulás, fejlődés siettetése helyett a gyermekek fejlődését sokkal inkább segítjük, és a későbbi képességek fejlődését megalapozhatjuk az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő környezet kialakításával.

Kritikus vagy szenzitív periódus?

Az 1960-as évek egy korszakalkotó – a később Nobel-díjas Torsten Wiesel és David Hubel nevéhez köthető – felfedezése volt, hogy kismacskáknál a látókéreg fejlődése megreked, ha a korai életszakaszban a vizuális ingerek nincsenek jelen. A kísérletben szereplő, a korai időszakban letakart szemű kismacskák a takarást levéve később is vakok maradtak. Ezt az időszakot nevezték a kutatók kritikus periódusnak.

Az embernél azonban nagyon kevés olyan funkció van, ami csak és kizárólag egy adott életszakaszban fejlődhet ki. Emiatt a szakemberek ma már inkább szenzitív periódusról beszélnek, ami azt az időszakot jelenti, ami az adott képesség kifejlődéséhez a legoptimálisabb. Az egyes képességek, funkciók kifejlődésének lehetősége a szenzitív periódus után sem szűnik meg, az ajtó nem záródik be véglegesen.

Ingergazdag környezet

Az ingergazdag környezet jelentőségének eltúlzása egy 1970-es években végzett patkánykísérletre vezethető vissza. Ebben a kísérletben a kutatók azt találták, hogy az ingergazdag (játékokkal, mászókákkal felszerelt) környezetben felnövő patkányok az egyszerű tanulási helyzetekben sokkal jobb teljesítmény mutattak, mint a teljesen ingerszegény környezetben felnövő állatok.

Természetesen egy csecsemőnek, kisgyermeknek szüksége van optimális mennyiségű környezeti ingerre a tanuláshoz, tapasztalatszerzéshez, de a gyerekszoba különböző „fejlesztő”, zenélő-villogó játékokkal való elárasztása éppen az ellenkező hatást váltja ki. A gyermek a játékok túlzott bőségében nem tanul meg elmélyülten figyelni, játszani egy játékkal, hiszen állandóan egy újabb játék tereli el a figyelmét.

A címben szereplő kérdést megválaszolva, egy tipikusan, egészségesen fejlődő gyermeknek nincs szüksége direkt, erőltetett fejlesztésre, fejlesztő médiatartalmakra, a fejlődés siettetésére. Számukra elegendő a természetes kíváncsiságukat kielégítő, biztonságos és szeretetteli környezet megteremtése a világ megismeréséhez és képességeik kibontakoztatásához.

Velük ellentétben az eltérő vagy megkésett fejlődésű, sérült gyermekek célzott és tervszerű korai fejlesztése elengedhetetlenül fontos a későbbi egész életút szempontjából.

Felhasznált irodalom:

– Csépe Valéria: Bébi Einstein – Mindennapi Pszichológiai, 2010. 2. szám

– Maia Szalavitz: „Like Crack for Babies”: Kids Love Baby Einstein, But They Don’t Learn From It

https://healthland.time.com/2010/09/07/like-crack-for-babies-baby-einstein-fails-again-in-new-study/

Képek forrása:

https://cdn.24.co.za/files/Cms/General/d/2899/ce6d782e5e69430e998063a4d708b5a4.jpg

https://i.dailymail.co.uk/i/pix/2015/07/04/00/2A37236000000578-3149025-image-a-72_1435965835153.jpg

https://miro.medium.com/max/840/1*HkMjxhe1VV9ldn9l2UaDHg.jpeg

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/60902004_1272028826279417_4549363874003943424_n.jpg?_nc_cat=105&ccb=3&_nc_sid=9267fe&_nc_ohc=6ZYjfh_8NjkAX_4SHSw&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=b6002bb37987bf6caaa72ef276e66f9e&oe=60621812