A 2000-es évek elején megjelent nézet, mi szerint a gének nemcsak irányítanak, hanem őket is irányítják, homlokegyenest szembe ment az addig elfogadott szemlélettel, hogy az öröklött génállományunk határozza meg döntő mértékben sorsunk alakulását. Ma már általánosan elfogadott a felismerés, hogy az élettapasztalatok és az életmód szabályozó hatást gyakorolnak a génjeink tevékenységére, erről szól Joachim Bauer német neurobiológus könyve, A testünk nem felejt.
Egy kis genetika
Génjeink folyamatos párbeszédben állnak a környezettel, a környezeti jelzések jelzésláncolatokat hoznak létre, melyek továbbítódnak testünk belsejébe, egészen a sejtmagokig. Minden génnek van egy „génkapcsolója”, amely fogadóállomás olyan jelzések számára, amelyek „kívülről” érkeznek, az adott gén a jelzések fajtájától függően aktiválódik vagy nyugalmi helyzetbe kerül. A modern emberi életünkben fontos „környezeti tényezők” az egymás közötti kapcsolataink is, amit ezen a téren átélünk, azt az agyunk észleli és biológiai jelzésekké alakítja át. Amit gyermekként átélünk az emberek között, az hatással van a génjeinkre, így a testi egészségünkre is.
A gének és a környezet kölcsönhatása
A pszichés tevékenység, akárcsak az emberek közötti kapcsolataink során átélt érzések és élmények, biológiai változásokkal járnak az agyunkban, az események, az élmények és az életmódunk hatással vannak a génműködésre, és megváltoztatják az agyi struktúrákat. Mindent, amit megtanulunk, megtapasztalunk és átélünk, az emberek közötti kapcsolatok összefüggéseiben történik. Az idegsejthálózatok tárolják a kapcsolatainkban átélt tapasztalatainkat és mindazt, ami ezekkel érzelmi és tapasztalati téren együtt jár. A legutóbbi időben fedezték fel, hogy az egyéni tapasztalatok reakciómintákat hoznak létre az élőlényben, amelyek hosszú távon hatással vannak a gének leolvashatóságára, vagyis szabályozó hatást gyakorolnak a jövőbeli helyzetekben zajló génműködésre.
A stresszgének aktiválása
A stresszgének „atyja”, a CRH-t (kortikotróp hormont) kódoló gén: a kortizol olyan anyag, amelyet csak akkor állít elő nagyobb mennyiségben a testünk, amikor az agyban bekapcsolódik a CHR-t kódoló gén. Pszichés feszültséghelyzet működésbe hozza a CHR-t kódoló gént, a hipotalamuszban találhatóak azok az idegsejtek, amelyek képesek ezt a hormont termelni. Ezután láncreakció indul be: a megtermelt hormon az agyalapi mirigybe kerül, ahol bekapcsolódik egy másik gén (POMC-kódoló gének), melynek egyik terméke az ACTH (adrenocorticotrop hormon) ami bekerül a véráramba, mindenhová eljut a szervezetben, és beindítja a kortizol termelését a mellékvesében. Ez a folyamat csupán néhány percet vesz igénybe. A CRH belső nyugtalanságot és szorongást vált ki, megszünteti az étvágyat, megemeli a vérnyomást, bőrpírt idéz elő. Ha a CHR-t kódoló gén hosszú idei van bekapcsolva, megbetegíti az embert, de ezen kívül kihat a párkapcsolatra és a szexualitásra is. Tehát azon emberi kapcsolatok, melyek pszichés stresszhelyzetet szülnek, hosszú távon képesek a génjeink által megbetegíteni minket (gondoljuk egy rossz főnök – beosztott viszonyra vagy egy elviselhetetlen anyósra). A Göteborgi Egyetem kutatócsoportjának vizsgálatai azt mutatták, hogy a rövid stresszélmények jelentősen csökkentik a várható élettartamot, ugyanakkor a jó emberi kapcsolatok megvédhetik az embert ettől az negatív hatástól. Ez összecseng Selye János, a stresszkutatás ősatyjának válaszával arra a kérdésre, hogy mit tehetünk a stressz ellen: „Érdemeld ki embertársaid szeretetét!”
Számos megfigyelés mutatja, hogy az anya jelenléte és törődése a legjobb nyugtatószer a csecsemő CRH-stressztengelye (hipotalamusz-agyalapi mirigy-mellékvese) számára. A születés után az anya tartós nélkülözése olyan erős biológiai stresszt jelent az utódban (mind az állatoknál, mind az embernél), amely hosszú távon érzékennyé teszi a stresszrendszerüket. A gyermek korai élményei hosszú távú biológiai következményekkel járnak: a biztos kötődés megvéd a stressztől nemcsak gyerekkorban: a társas támogatás és az emberi kapcsolatok az egész életünk során fontos védelmet nyújtanak a felfokozott és az egészségre káros stresszreakcióktól.
A fájdalmas élmények
Milyen nyomokat hagynak hátra a testi vagy lelki fájdalmak az agy struktúrájában? Vajon a fájdalom átélése megváltoztatja a neurológiai struktúrákat is? Azok az ingerek, amelyeket az öt érzékszervünk egyike vesz fel a külvilágból, először az öt olyan agykérgi terület valamelyikére kerülnek, amelyek az egyes érzékszervek számára vannak fenntartva. Amikor a testből egy bizonyos inger eléri az agykérget, akkor egy meghatározott, hozzá tartozó idegsejthálózat „tüzelni” kezd, a „tüzelés” során aktiválódnak a hálózat idegsejtjei és azok kapcsolódási pontjai (szinapszisai). Ha egy ingert sokszor érez az ember, s emiatt a neki megfelelő idegsejthálózat sokszor „tüzel”, akkor nemcsak ennek az idegsejthálózatnak a belső kapcsolódási pontjai erősödnek meg, hanem ki is bővül a hálózat. A bőrben és az izomzatban lévő idegsejtek a gerincvelőn át juttatják el a jeleket az agykéregnek arra a részére, amely a tapintási- és fájdalomérzékelés számára vannak fenntartva. Az intenzív vagy hosszan tartó fájdalmas élmények bevésődnek a testünkbe, ezt nevezzük „fájdalomemlékezetnek”. Ezért kell szem előtt tartanunk szülőként, hogy a csecsemőkorban alkalmazott fájdalmat okozó terápia hatását (amikor az alkalmazott terápiát gyermek a sokadik alkalommal is sírással szenvedi végig, nem szokja meg) hosszú távon, egész életre megjegyzi az idegrendszer. A korábban átélt fájdalmas élmények lelki megterhelések hatására évekkel később újra aktiválódhatnak, és „szervi alapot nélkülöző” krónikus fájdalmakat hívhatnak elő. A testünk nem felejt.
Felhasznált irodalom:
Joachim Bauer – A testünk nem felejt – Ursus Libris – 2018
Képek forrása:
https://www.libri.hu/konyv/joachim_bauer.a-testunk-nem-felejt.html
https://www.wsj.com/articles/genetics-will-revolutionize-social-science-11580169106
https://au.reachout.com/articles/what-stress-does-to-the-body
https://www.smithsonianmag.com/smart-news/reading-pain-computer-180964795/
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.