A „Baby Einstein” jelenség – szükséges vagy divatos a babák fejlesztése? (Juhász Éva Petra)

Mai állandóan átalakuló és folyamatos fejlődést követelő világunkban egyre több és több eszköz, termék és médiatartalom ígéri gyermekeink fejlesztését, „okosítását”.

Mi az oka annak, hogy manapság már a teljesen egészséges, jól fejlődő babák és kisgyermekek számára is fejlesztést keresnek a szülők? Miért nem elég a gyermek környezetében a fejlődéshez és a képességek kibontakoztatásához szükséges, szerető és biztonságos környezet biztosítása?

Természetesen minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, és tarthat attól, hogy gyermeke már korán lemarad a versenyre kihegyezett társadalmunkban. Erre a félelemre azonban sok, elsősorban üzleti szempontokat előtérbe helyező cég is ráismert. Így sok olyan tartalmat, játékot tudnak a „fejlesztő” jelzővel eladni, amire valójában semmi szüksége nincs a gyermekeknek.

Természetesen a fejlesztés sok esetben elengedhetetlenül szükséges, ha sérült, vagy eltérő fejlődésű gyermekekről beszélünk, ez nem is lehet kérdés. A fejlesztés „iparággá” való eltorzulása ellen a valódi fejlesztést végző – gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor, pszichológus és más végzettségű, szaktudással rendelkező szakemberek joggal tiltakozhatnának.

Hogy mikorvan valóban szükség a fejlesztésre? Röviden úgy fogalmazhatnánk meg, akkor van szükség a baba célzott fejlesztésére, ha egy elfogulatlan szakember olyan gyanújeleket vagy tüneteket állapít meg, amelyek rizikótényezőt jelenthetnek a fejlődés szempontjából.

Ha egy szülőnek kétsége támad, jobb, ha szakemberhez fordul, mintha a közösségi média csoportjaiban, vagy az interneten fellelhető információk alapján próbál tájékozódni.

A valódi fejlesztéstől megkülönböztetendő „fejlesztő iparág” legveszélyesebb termékeinek a hangzatos nevű (Baby Einstein, Baby Van Gogh, Baby Mozart) babavideókat, okosító applikációkat tartják a szakemberek. Ezek a termékek azt ígérik a szülőknek, hogy a gyermek okosabb lesz, szókincse fejlődik, ha ezeket a tartalmakat nézi. Ezzel szemben a WHO 2 éves korig a gyermekeknek semmilyen média-tartalom használatát nem ajánlja.

Az amerikai Psychological Science nevű tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a az „okosító” videókat rendszeresen néző babák szókincse az ígéretekkel ellentétben semmivel nem fejlődött gyorsabban, mint a videót nem néző babáké. A legjelentősebb beszédfejlődést azokban a csoportokban mérték a kutatók, ahol a gyermekeknek a szüleik tanítottak új szavakat közös játék és kölcsönös szociális interakciók közben.

Mik azok az idegtudományi eredmények, amiknek a félreértelmezése ehhez a „fejlesztés mindenáron” szemlélethez vezetett?

Neurológiai plaszticitás az idegrendszerben

 Az első években az idegsejtkapcsolatok számának erőteljes növekedése (a szinaptogenezis) valóban nagyon jelentős. Ezt a folyamatot később az idegsejtkapcsolatok metszése (a pruning) váltja fel, amelynek lényege, hogy a gyakran használt kapcsolatok megerősödnek, a ritkán használtak gyengülnek, majd eltűnnek. Az, hogy melyik kapcsolatok milyen sorsra jutnak függ az öröklött genetikai programtól és a környezeti tapasztalatoktól.

Ebből azonban nem következik, hogy a kisbabáknak óriási mennyiségű tanulási tapasztalatot kell szerezniük az első három évben, hiszen az ember fejlődésében a szinaptogenezis és a pruning is időben elhúzódó, sokkal tovább tartó folyamat. A pruning egészen a serdülőkorig intenzíven zajlik. A tanulás, fejlődés siettetése helyett a gyermekek fejlődését sokkal inkább segítjük, és a későbbi képességek fejlődését megalapozhatjuk az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő környezet kialakításával.

Kritikus vagy szenzitív periódus?

Az 1960-as évek egy korszakalkotó – a később Nobel-díjas Torsten Wiesel és David Hubel nevéhez köthető – felfedezése volt, hogy kismacskáknál a látókéreg fejlődése megreked, ha a korai életszakaszban a vizuális ingerek nincsenek jelen. A kísérletben szereplő, a korai időszakban letakart szemű kismacskák a takarást levéve később is vakok maradtak. Ezt az időszakot nevezték a kutatók kritikus periódusnak.

Az embernél azonban nagyon kevés olyan funkció van, ami csak és kizárólag egy adott életszakaszban fejlődhet ki. Emiatt a szakemberek ma már inkább szenzitív periódusról beszélnek, ami azt az időszakot jelenti, ami az adott képesség kifejlődéséhez a legoptimálisabb. Az egyes képességek, funkciók kifejlődésének lehetősége a szenzitív periódus után sem szűnik meg, az ajtó nem záródik be véglegesen.

Ingergazdag környezet

Az ingergazdag környezet jelentőségének eltúlzása egy 1970-es években végzett patkánykísérletre vezethető vissza. Ebben a kísérletben a kutatók azt találták, hogy az ingergazdag (játékokkal, mászókákkal felszerelt) környezetben felnövő patkányok az egyszerű tanulási helyzetekben sokkal jobb teljesítmény mutattak, mint a teljesen ingerszegény környezetben felnövő állatok.

Természetesen egy csecsemőnek, kisgyermeknek szüksége van optimális mennyiségű környezeti ingerre a tanuláshoz, tapasztalatszerzéshez, de a gyerekszoba különböző „fejlesztő”, zenélő-villogó játékokkal való elárasztása éppen az ellenkező hatást váltja ki. A gyermek a játékok túlzott bőségében nem tanul meg elmélyülten figyelni, játszani egy játékkal, hiszen állandóan egy újabb játék tereli el a figyelmét.

A címben szereplő kérdést megválaszolva, egy tipikusan, egészségesen fejlődő gyermeknek nincs szüksége direkt, erőltetett fejlesztésre, fejlesztő médiatartalmakra, a fejlődés siettetésére. Számukra elegendő a természetes kíváncsiságukat kielégítő, biztonságos és szeretetteli környezet megteremtése a világ megismeréséhez és képességeik kibontakoztatásához.

Velük ellentétben az eltérő vagy megkésett fejlődésű, sérült gyermekek célzott és tervszerű korai fejlesztése elengedhetetlenül fontos a későbbi egész életút szempontjából.

Felhasznált irodalom:

– Csépe Valéria: Bébi Einstein – Mindennapi Pszichológiai, 2010. 2. szám

– Maia Szalavitz: „Like Crack for Babies”: Kids Love Baby Einstein, But They Don’t Learn From It

https://healthland.time.com/2010/09/07/like-crack-for-babies-baby-einstein-fails-again-in-new-study/

Képek forrása:

https://cdn.24.co.za/files/Cms/General/d/2899/ce6d782e5e69430e998063a4d708b5a4.jpg

https://i.dailymail.co.uk/i/pix/2015/07/04/00/2A37236000000578-3149025-image-a-72_1435965835153.jpg

https://miro.medium.com/max/840/1*HkMjxhe1VV9ldn9l2UaDHg.jpeg

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/60902004_1272028826279417_4549363874003943424_n.jpg?_nc_cat=105&ccb=3&_nc_sid=9267fe&_nc_ohc=6ZYjfh_8NjkAX_4SHSw&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=b6002bb37987bf6caaa72ef276e66f9e&oe=60621812