Anka

Szerző: Tunyogi Szakszolgálat Közzétéve:

Amikor arra gondolok, hogy egyetlen szóval jellemezni tudnám a Játszóházat, mindig az jut eszembe, hogy CSODA! Azonban ez az egy szó csak nekem és a hozzánk közel állók számára mutatja meg mindazt, amit valóban jelent a Játszóház. Az élet nagy ajándékának fogom fel azt, hogy nem kellett utakat keresnünk a bajban, hanem egyből itt találtuk meg a helyünket. Az első találkozás után tudtuk, hogy bízunk Erzsébetben, bízunk a módszerben. A kislányunkkal 7 hónapos korában kezdtük a tornát. Talán kicsit későn jutottunk el ide, ez sok mindennel összefügg, de már nem is lényeges. Az orvosi vizsgálatok után el voltunk keseredve, mondtak rosszat és rosszabbat, de végül „csak” laza izomzat lett belőle.

Gyakorlatilag az egész testét érinti a hypotónia (izomtónus gyengeség), és azért lepett meg minket, mert a terhesség és szülés alatt sem volt semmi erre utaló jel. Az első perctől kezdve mindig a várható fejlődési szakaszokról tájékoztattak a Játszóházban, minden kérdésre választ kaptunk és megkaptuk mindazt a lelki támogatást is, amelyre olykor-olykor szükségünk volt. Két és fél évig jártunk a terápiára, hetente három-négy napot. Anka 17 hónapos korában elindult, a beszédfejlődése időben kezdődött, a finommotoros képességei kiválóak, a szellemi fejlettsége átlagon felüli. A nem mozgó babából egy jövő- menő, jó kedvű, cserfes csaj lett, aki könnyen barátkozik és nagyon kedves. Most voltunk ortopédiai kontroll vizsgálaton, az orvos minden évben elmondja, hogy érzi a laza izomzatot és ízületeket, de ez a gyermek nagyon jól össze lett rakva. Mi is így gondoljuk és ezért hálával, szeretettel gondolunk Erzsébetre, a dolgozókra, a Játszóházra.

 

Kategória: