Tunyogi Gyógyító Játékterápia

Sérült gyermekek fejlesztése játékterápiával

Mi a Tunyogi Gyógyító Játékterápia? (TGYJ)

Tunyogi Erzsébet összefoglaló műve a Tunyogi Gyógyító Játékterápiáról
A gyógyító játékterápia alkalmas arra, hogy központi idegrendszeri és genetikai károsodott csecsemők és gyermekek korai fejlesztését eredményesen ellássa. A TGYJ alkalmazása kiemelt eredményeket mutat a koraszülött csecsemők és az egész testre kierjedő tónustalansággal (generalizált hypothonia) született csecsemőknél és gyermekeknél. A több éves tapasztalat, hogy a koraszülött gyermekeknél a TGYJ alkalmazása az iskolai előmenetelben is kiemelt tanulási eredményeket hozott. Minden esetben a terápia a szülők közvetlen együttműködésével történik. A korán elkezdett fejlesztések hozhatják meg a legjobb eredményt. Gyermekének napok, hetek is számítanak, ne gondolja azt, hogy „majd úgyis kinövi”. A korai fejlesztés a későbbi életminőségét nagyban befolyásolhatja.

Milyen esetekben használjuk?

A játékterápiát elsősorban azon gyermekeknél alkalmazzuk, akik valamilyen sérülés következtében létrejövő károsodást szenvedtek. A TGYJ alkalmas arra, hogy a részképességek zavarát megszüntesse a gyermekeknél.

Több irányból is vizsgáljuk a gyermeket, és aszerint nevezzük meg a diagnózist, hogy mely funkciók sérültek a legjobban, így beszélünk: mozgás-, látás-, hallás-, értelem-, vagy magatartás sérülésről.

A halmozott sérültség több funkció egyidejű, durva elváltozását jelenti. A terápiás tapasztalat szerint halmozott sérültség alakulhat ki akkor is, ha korai csecsemőkortól nem kezeljük a vezető tünetcsoportot. ( pl.: mozgássérültség esetén a mozgás gátlása megakadályozhatja a gyermeket a tapasztalatszerzésben, s ezáltal az érzékszervek differenciált működésének csökkenése a tanulási képességet is csökkentheti.)

A játékterápia összetett fejlesztő módszer, egyidejűleg fejleszti a mozgást, az érzékszervek differenciált működését és a tanulási képesség kibontakoztatását.

A módszer összetett, több tudományág eredményeit együttesen alkalmazza, (multidiszciplináris), felhasználja az orvosi, pedagógiai és pszichológiai ismereteket.

Hallás és hallásfigyelem fejlesztése

Célzottan összeállított hanginger programokkal történik életkornak és sérülésnek megfelelően.

A hanginger programunk hatására a hallásélesség és hallásfigyelem javulása, vagy a zavar megszűnése várható.

Látás és látásfigyelem fejlesztése

Célzottan összeállított fény és egyéb látvánnyal történő programokkal történik.

A látássérült gyermekeknél a terápia hatására a látásélesség, a szemtengelyferdülés (kancsalság) és a szemtekerezgés nagymértékben javul.

Mozgásfejlesztés

A mozgássorok egymásra épülése mindenkor figyelembe veszi a gyermek aktuális mozgásállapotát, s eszerint alakítjuk ki a hely- vagy helyzetváltoztató mozgásokat.

Személyre szabott korrekció, gyógytorna alapokon

A játékterápia egyik legfontosabb szempontja, hogy nem hagyunk ki mozdulatsorokat a fejlesztés során. A korrekciót vagy fejlesztést szolgáló, a gyógytornán alapuló, de általunk ki- és átdolgozott mozdulatsorok mellett alkalmazunk számos eszközt, melyek egyensúlyt, keresztezett mozdulatokat, nehezített mozgásokat fejlesztenek, vagy izomtónust szabályoznak.

Izomtónus szabályozás, oldás

Elektroterápiát is alkalmazunk a tónus szabályozásához, nagyon jó eredménnyel. Szükség esetén speciális olajokkal, speciális technikával, lágy mozdulatokkal izomtónus csökkentésére masszázst is alkalmazunk.

A játékterápia nevelő hatása

Pedagógiai elvek érvényesülnek a játékban, amikor játék közben

      1. oktatunk: vagyis megnevezünk, felismertetünk, azonosítunk, témákat dolgozunk fel, műveltséget, tapasztalatot, jártasságot, intellektust fejlesztünk.

      2. nevelünk: szabálytudatot alakítunk ki, szocializálunk és együttműködést kérünk.

     3. értékelünk: értékeljük a játékban való részvétel milyenségét (ügyes vagy, győztél, sikerült stb.).

A gyermeki lélek alapvető szükséglete, öröme a játék

A játékterápia lényeges eleme a lelki folyamatok harmonizálása. A játszó gyermek és felnőtt ember pszichés állapotát a felszabadultság, az öröm jellemzi, s ez az állapot mindenkor cselekvésre késztet. Ezért láthatjuk azt, hogy a játszó gyermek „nem fárad”, szinte nem képes abbahagyni a tevékenységét. Ajátéktevékenység minél többszöri ismételgetése egyre nagyobb „belső jutalmazás” élményt ad a játszónak; ez a jutalom fokozza a cselekvési vágyat, s ez teszi majd lehetővé a tevékenység pontos begyakorlását.

A játék személyiségfejlesztő eszköz

A gyermek itt ismeri meg a maga és mások képességeit. A játékban visszajelzést kap arról is, hogy társai hogyan értékelik őt. Erősítheti vagy gyengítheti egy-egy személyiségjegyét, amely társas kapcsolatait befolyásolja. A játékterápiában minden érzékszerv azonos hangsúllyal működik, és így a funkciók egymásra épülve, egymást erősítve képesek létrehozni a harmonikus fejlődést.

A játékterapeuta legfontosabb képessége, hogy a sérült léleknek és testnek egyaránt gyógyítója úgy a játékban, mint a hétköznapi életben.

A terápiát csak az tudja jól alkalmazni, aki ismeri az érzékszervek működését, sérülés esetén a korrekciós eljárásokat.

      1. Ismernie kell az egészséges mozgások kialakulását, és azok egymásra épülő fejlődését. Mozgássérülés esetén azokat a rehabilitációs eljárásokat, amelyek az izomtónust normalizálják, és azokat a mozdulatsorokat, amelyek a funkciót létrehozzák.

      2. Jártasnak kell lennie a pszichológiában, a fejlődéslélektanban és a pedagógiai módszerekben. Ismernie kell a játékfajtákat, a játékelméleteket, a játéktevékenységek kialakításához felhasználható játékeszközöket.

      3. Alapvető orvosi és szakorvosi ismeretekkel is rendelkeznie kell. A gyermek és szülő testi-lelki szimbiózisban él, ezért empátiával és családterápiával segíteni kell a szülő-gyermek kapcsolat harmonikus fejlődését. A szülővel együtt végzett játékterápiában erősítjük a felnőtt ember pozitív személyiségjegyeit és javítjuk a helyzetmegoldó képességét,

Még több információért a TGYJ módszeréről kattintson erre a linkre!