A multimédiás eszközök használatának hatásai kisgyerekkorban (Tolnai Beáta)
Mai életünkben könnyen elérhetőek a multimédia eszközei, melyek a gyermekeink közvetlen környezetében vannak. Számtalan okos készülék van az otthonunkban, ami egészen pár hónapos kortól kéznyújtásnyira van. Nem vitás micsoda innovációt hoznak az életünk minden területén az „okos” készülékek. Mivel eredetileg arra lettek kitalálva ezek az eszközök, hogy könnyen kezelhetők legyenek bárki számára, a fiatal, mindenre érzékeny és fogékony agy nagyon gyorsan ezen készülékek bűvöletébe kerülhet. Ma már nagyon sokféle tudományos kutatás foglalkozik azzal a nagy kérdéssel, hogy milyen hatással vannak ezek az eszközök a fiatal generációkra.
Dr. Nicolas Kardaras Glow Kids című könyvében olvashatunk arról a jelenségről, amikor ezek az említett multimédiás eszközök észrevehetetlenül elkezdik „használni” a gyermekeket, ahelyett, hogy azokat a gyermek használná. Ezek az eszközök felnőtt emberek számára lettek kitalálva, csak a felnőtt ember tudja funkciójuknak megfelelően használni őket.
A mai világban a szülőknek különösen nagy figyelmet kell szentelniük arra, hogy saját és gyermekük életében miként engedik jelen lenni a multimédiás eszközöket. Azokat a gyermekeket, akik már az okos készülékek világába születtek a szakirodalom „digitális bennszülötteknek” nevezi. Velük ellentétben szüleik sokszor „digitális bevándorlók”, azaz ezekkel az innovatív eszközökkel és az általuk teremtett világgal idősebb korban találkoztak. A digitális bennszülöttekre és bevándorlókra egyaránt igaz lehet az, hogy sokszor elvesznek az információ áradatban, és nem mindig vannak tisztában azzal, mit is okoz életükben a multimédiás eszközök túlzott használata.
Mi történik az agyban internetezés közben?
Dr. Gary Small 2008-ban bizonyította, hogy az internetes szörfölés az agy struktúráját képes megváltoztatni, „áthuzalozza” az agyi idegpálya-kapcsolatokat (Your Brain on Google: Patterns of Cerebral Activation during Internet Searching 2008). A kérdés továbbra is az, hogy baj-e, ha az internetezés, online szörfölés befolyásolja, megváltoztatja az agyunk struktúráját. Mi történik, ha gyermekünk a monitor előtt nő fel? Képes lesz-e ugyanazokat az emberi funkciókat ellátni, mint azon társai, akik fiatal korukban nem, vagy kevesebb „képernyő időben” részesültek.
Dr. Gary Small egyik fontos eredménye azt mutatta, hogy azok a gyermekek, akik a képernyő előtt nőnek fel megszokják a személyes kapcsolatokat helyettesítő készülékkel való kommunikációt. Ezáltal az emberi interakcióért és kommunikációért felelős idegpályák egyre jobban elgyengülnek, ahogy a személyes kapcsolatokhoz szükséges készségek is elsorvadnak.
A netezés negatív strukturális és funkcionális változásokat hoz létre
Chuan-Bo Weng és kollégái tanulmányukban képalkotó eljárással (Gray matter and white matter abnormalities in online game addiction 2013) is kimutatták, hogy a túlzott internet használat hatására az agy szürkeállományában szövetvesztés, sorvadás volt megfigyelhető. Olyan területek sérültek, melyek az empátia, együttérzés és az érzelmek kimutatásáért és integrálásáért felelősek.
De miért olyan nehéz letenni a tabletet?
Felmerül a kérdés, hogyha tudjuk, hogy a multimédiás eszközök ilyen negatív hatással vannak a gyermekeink és a saját életünkre, akkor miért olyan nehéz „megszabadulni” tőlük?
A választ Dr. Archibald Hart és dr. Sylvia Hart Frejd A digitális Invázió (The Digital Invasion 2013) könyvében is olvashatjuk. „Az internetes tevékenységek nagy része ugyanolyan sérüléseket okozhat a jutalomközpontunkban mind bármelyik kemény drog. Az örömközpont olyan mértékben telítődhet ingerekkel, hogy végül csak a legerősebb stimulánsok üzenetét képes érzékelni. Az apró, hétköznapi örömöket figyelmen kívül hagyja, mivel túl gyengék ahhoz, hogy átlépjék az ingerküszöböt. Ez azt jelenti, hogy a túlhajtott digitális izgalom ugyanolyan függőséget okozhat, mint a kábítószer és megfoszt minket az élet egyszerű örömeitől.”
Mit ajánl a WHO?
A WHO 2019-ben kiadott javaslata az 5 éven aluli gyermekek képernyő idejére, mozgására és alvására vonatkozóan igen egyértelműen meghatározza, hogy a gyermeknek milyen mértékben lenne szüksége mozgásra, alvásra és képernyőre. Az ajánlásban leírják, hogy kétéves korig semmiféle képernyőhöz köthető tevékenység nem ajánlott a gyermekeknek. Kétéves gyermeknek kevesebb mint egy óra, a 3-4 éveseknek pedig maximálisan egy óra képernyőidőt határoztak meg. Ezzel párhuzamosan az 1-4 éves gyermekeknek 3 óra mozgásos tevékenységet javasolnak.
A cél az lenne, hogy a gyermekek agyában 5 éves korukig kialakuljanak azok az egészséges pályakapcsolatok, amik az iskolában lehetővé teszik majd a tananyag elsajátítását, koncentrációt, kreatív gondolkodást. Ezt a leghatékonyabban a mozgással, közös és egyéni játékkal, megfelelő étkezéssel, és elegendő alvással tudjuk elérni.
Felhasznált irodalom:
Dr. Nicolas Kardaras: Glow Kids (2016)
Dr. Gary W. Small, M.D., Teena D. Moody, Ph.D., Prabha Siddarth, Ph.D., Susan Y. Bookheimer, Ph.D.: Your Brain on Google: Patterns of Cerebral Activation during Internet Searching 2008
https://www.psychologytoday.com/files/attachments/5230/136.pdf
Chuan-Bo Weng , Ruo-Bing Qian, Xian-Ming Fu, Bin Lin, Xiao-Peng Han, Chao-Shi Niu, Ye-Han Wang: Gray matter and white matter abnormalities in online game addiction 2013
https://www.ejradiology.com/article/S0720-048X%2813%2900073-9/fulltext
Dr. Archibald Hart és dr. Sylvia Hart Frejd: A Digitális Invázió (The Digital Invasion 2013)
World Health Organization (WHO): Guidelines on physical activity, sedentary behaviour and sleep for children under 5 years of age, 2019
https://www.who.int/publications/i/item/9789241550536
Képek forrása:
https://spectrum.ieee.org/the-human-os/biomedical/devices/sensor-monitors-kids-screen-time
https://www.feol.hu/vezeto-hirek/gepezes-mindenaron-mit-tegyunk-ha-netfuggo-gyerek-2192783/
https://journals.humankinetics.com/view/journals/jpah/17/1/article-p96.xml
