Etetési, étkezési nehézségek – Mi állhat a hátterében? (Végső Sára)

Az étkezési zavarok legtöbbször nem önálló kórképként jelentkeznek, hanem más
egészségügyi, környezeti, szociális és táplálkozási tényezők együttesében. Étkezési
zavarokról abban az esetben beszélünk, amikor amikor a gyermek az ételt visszautasítja,
illetve bizonyos ételeket nem hajlandó elfogadni, visszautasít.


Mikor kezdünk el enni? A megszületést követően a légzés után a második életfunkció,
természetesen nem előzmények nélkül. Már az anyaméhben, magzati korban is táplálkozunk.
A magzati kor 8. hetétől elkezdődik a készülődés. Az ízlelőbimbók és az agy közti kapcsolat
ekkor kezd kialakulni. A 9. héten a magzat már nyeli a magzatvizet és az ujját szopja. Ekkor
kerül kapcsolatba először a saját testével. A 16. héten már érez ízeket és ez az érzékelés egyre
inkább gazdagodik a második és a harmadik trimeszterben. A magzatvíz ízét nagyban
befolyásolja az anya táplálkozása. A magzatvíz szaga és íze hasonló az anyatejével.

 

Ebből is látjuk, hogy az evés nagyon korai tapasztalat, a méhen belül a teljes autonomitás
élményét adja a magzat számára. Az első hetekben a méhen belüli és kívüli élet közti
“átmenet”, önmagáról való tapasztalat. A szoptatás- táplálás több, mint létfenntartó funkció.
Ez egy oda-vissza jelzőrendszer melynek a hormonális hatása nagyon erős. Az evéshez
minden fejlődési terület megfelelő működése szükséges. Ezek a következők, az érzékelés,
mozgás, kommunikáció, érzelemszabályozás és kogníció.

Miért eszünk? Magzati kortól kezdve a növekedésünket szolgálja, körülbelül 10 éves korig az
életben maradás mellett. Az evésnek rengeteg befolyásoló tényezője van. Befolyásolja az
aktuális fejlettségi szint, a gyermek temperamentuma. Kiemelten fontosak a testi adottságok,
valamint az életkörülmények, családi szokások és a kulturális beágyazottság.

Az evés és táplálkozási zavarok okait három csoportra oszthatjuk. Lehetnek organikus
elváltozások a hátterében, strukturális elváltozás a száj, fog, garat, nyelőcső területén.
Szerepet játszik a külső beavatkozásokra történő reakció- akár egyszeri beavatkozás is elég
hozzá- mely mialatt nem alakul ki az orális funkció, valamint pszichés okok is
meghúzódhatnak a háttérben.

 

Fontos, hogy szülőként, ha táplálkozási problémákat észlelünk gyermekünknél, az első lépés
mindig az orvosi kivizsgálás legyen, hogy a lehetséges testi, szervi okokat feltárjuk és ki
tudjuk zárni, illetve ha szükséges, kezelni tudjuk. Ebben segítségünkre a gyermekorvos,
gyermek- gasztroenterológus, gyógytornász, dietetikus valamint gyógypedagógus segítségére
lehet szükségünk első sorban. Amennyiben nem szervi okok állnak a probléma hátterében,
akkor az egyéb okok felderítésének érdekében fontos további segítséget kérni, olyan
szakemberektől, akik jártasak a csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozási zavarok
kezelésében.

 

Mindennapoknak fontos része az étkezési rituálé. Az egészség és a jó közérzet mellett,
örömszerző tevékenység is lehet. Nagyon időigényes és megterhelővé válhat az egész család
számára, ha egy gyermeknek étkezési problémái vannak, ezért is fontos ezek mielőbbi
kezelése. A következő részekben a fent említett étkezési zavarokat okozó tényezőkről
olvashatnak részletesebben.

Felhasznált irodalom:

Lengyel Anna: Az evés és az etetés jelentősége(oktatási jegyzet),Budapesti Korai Fejesztő
Központ, 2019
Varró Anna: Korai evésproblémák (oktatási jegyzet), Budapesti Korai Fejlesztő központ,
2019
Helen Müller (szerk. Márkus) – Etetés in: Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott
gyermekek nevelése, fejlesztése, 1996, Budapest
https://www.szuloklapja.hu/babakonyha/557/etkezesi-problemak-htmlhttps://magamraismero
.hu/dr-aschenbrenner-zsuzsanna/bovebben-a-csecsemo-es-kisgyermekkori-taplalkozasi-zavar
okrol-2/

Képek forrása:
https://www.eletestudomany.hu/idegen_magzat_az_anyaban_
https://haltonparentsblog.ca/2014/01/21/family-dinners-important-for-babies-and-toddlers-to
o/
https://gyogyhirek.hu/koragyermekkori-taplalasi-problemak-kialakulasa/