Napirend és ritmus (Berkes Bianka)

Előző cikkünkben már olvashattunk arról, hogy milyen szerepet tölt be a zenei ritmus az életünkben, miért fontos gyermekünk fejlődése szempontjából. Most tekintsünk egy kicsit tágabb szempontból a ritmusra, mely meghatározza létezésünket, funkcióinkat. Egyszerűen mondva, hogyan osztjuk be napunkat?

Fejlődéselméletek

Először szeretnék több fejlődéselmélet mintájából kiemelni pár gondolatot azért, hogy lássuk, hogyan tanulnak tőlünk gyerekeink, mekkora felelősségünk van cselekedeteinkkel, viselkedésünkkel:

  • Szociális tanuláselmélet, mások megfigyelése: Egy gyermek több okból utánozhat egy személyt. Például, mert értéket, jutalmakat szokott tőle kapni, hasonló életkorú és nemű, vagy függetlenséget és kontrollt sugároz. Albert Bandura, amerikai pszichológus 4 egymással összefüggő tényezővel magyarázza a gyermekek tanulását: A gyermek odafigyel a modell viselkedésére; Tanulás és gyakorlás által emlékezik a mintára; Fizikailag képes arra, hogy a viselkedést leutánozza; Motivált arra, hogy az új képességet bemutassa.
  • Kapcsolatok fontossága: Az elmúlt időszakban derült arra fény, hogy mennyire fontos egy gyermek tanulása szempontjából a kapcsolat minősége. Ahhoz, hogy a gyermek pozitív énképe, másokba vetett bizalma, illetve az önreflexiós készsége kialakuljon, szükség van egy olyan családi légkörre, amiben a gyermek szabadon közölheti, fejezheti ki gondolatait, érzelmeit.
  • Modern fejlődéselmélet: A családot rendszerként kell tekintenünk, ahol minden szereplő tulajdonsága, viselkedése hat a többiekére. Erre hat még a tágabb környezet: intézmények (bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, korai fejlesztő…), helyi közösségek, kultúra. Ez a bonyolult háló mind befolyásolja a gyermek fejlődését.

Ezeket a tanulási, fejlődésbeli elméleteket olvasva elgondolkodtató, hogy milyen sok összetevős az, milyen emberekké válunk. Természetesen mindig van lehetőség változtatásra, de az ember saját magán is észreveszi, hogy ami gyermekkorban beivódott, az bizony csak kemény munka, sok odafigyelés árán alakítható át. Ha jól belegondolunk, szokásaink, személyiségünk az, ami befolyásolja a napirendünket. Őszintén szólva az én napirendem nagyon változó. Sok mindenhez alkalmazkodik, mint például az időjárás, vagy, hogy mennyire halogatok egy adott teendőt, ami aztán igen csak ki tudja tolni a napomat az éjszakába. Viszont vannak felfele ívelő időszakaim is, amikor igyekszem szem előtt tartani, amit én is tudok: mennyire pozitív hatással van rám, amikor tudatosabban osztom be az időmet, és egy jó napirend szerint élek. Nem mondom, hogy mindent megold, de tény, hogy kiegyensúlyozottabbá tesz még egy felnőtt embert is. Akkor milyen hatással lehet egy gyermekre, aki még csak most tanulja meg, hogy mi is egyáltalán az idő, a nappal, az éjszaka?!

Jó-jó, de akkor mi is az a napirend? Hogyan alakul ki?

Napirendünk elsősorban a fiziológiás szükségleteinkhez, biológiai ritmusunkhoz kell(ene), hogy igazodjon. Tehát, amikor álmosak vagyunk, alszunk, amikor pedig éhesek, eszünk, és így tovább. Harmonikus körülmények között így alakul ki a csecsemő, gyermek és az anya, apa, család napirendje. Természetesen a jól kialakított napirend nem csupán gyermekünk szükségleteinek kielégítéséről szól, és azt szolgálja. Ennél sokkal többről van szó! A helyes ritmusú, szabályos napirend megkönnyíti a gyermek számára a megszokást, az alkalmazkodást, fokozza a biztonságérzetet és a nyugalmat, elősegíti az időbeli tájékozódás kialakulását. Miért? Nézzük végig:

  • Megszokás, alkalmazkodás: Senki sem szereti, ha csak úgy „hurcibálják” ide-oda. Az ember szereti tudni, mi történik körülötte. Egy csecsemő, vagy egy kisgyermek még nem tudja magát úgy kifejezni, nem mindig tudják elmondani, mit szeretnének. Ezért fontos, hogy legyenek olyan keretek az életükben, amikhez tudják magukat tartani, amihez igazodni tudnak. Például: Minden lefekvés előtt anya, vagy apa betakargatja, hozzá bújik, és olvas neki egy mesét a kedvenc könyvéből. Ez egy erős kapaszkodó a gyermek számára, tudni fogja, hogy most alvás következik. Természetesen lehet olyan kedve egy gyermeknek valamilyen külső, vagy belső ok miatt, hogy nem megy minden varázsütésre, és még nem szeretne aludni. Mindenesetre azonban igyekezzünk arra törekedni, hogy a megszokott napirendet ne borítsuk fel, ha egy-két nap nem is sikerült a megszokott időben aludni térni. Próbáljunk meg visszatérni ahhoz, ami azt látjuk, hogy gyermekünknek, és számunkra is ideális fekvési idő.
  • Biztonságérzet, nyugalom: Az előzőből következik, hogy egy gyermek kapaszkodók nélkül nem érzi magát biztonságban. Ha nem érti, mi folyik körülötte, mi után mi következik, kényelmetlenül fogja magát érezni, és természetesen ez a viselkedésére is kihatással lesz, frusztráltabban, nehezebben alkalmazkodva, „hisztizve” fogja erre felhívni a figyelmet – más kommunikációs eszköz híján. Ha azonban jól alakítjuk ki a napirendet, gyermekünk megnyuszik abban, hogy bízhat bennünk, meg fogja kapni, amire szüksége van.
  • Időbeli tájékozódás: A gyermekek az alapján tanulják meg, mikor van reggel, mikor van délután, este, hogy a napszakokat különböző tevékenységekhez kötik. Reggel felkelünk, mosakodunk, felöltözünk, reggelizünk. Délelőtt játszunk, különböző intézményekbe megyünk. Délben ebédelünk, délután játszunk, pihenünk. Este vacsorázunk, fürdünk, mesét olvasunk, éjszaka alszunk. Az időbeli tájékozódás tanítása, tanulása már egy csecsemő esetében is elkezdődik. Ha például felébred éjszaka a csecsemő, mert éhes, nem kapcsoljuk fel a lámpákat, nem kezdünk el vele játszani. Sötétben, vagy félhomályban, csendben megszoptatjuk, megetetjük csecsemőnket, minden ceremónia nélkül, így is érzékeltetve vele a napszakok közti különbséget, hogy ilyenkor csak az éhségigényét elégítjük ki. Nem úgy, mint nappal, amikor szoptatás alkalmával hosszabb időt töltünk vele együtt, tisztába tesszük, stb.

Tudom, a napirend kialakítása sok esetben nekünk, felnőtteknek sem egyszerű. Sajnos sok minden befolyásolja, ami nem rajtunk múlik. Azonban higgyük el, nagyon fontos dologról van szó, megéri a hosszútávú, következetes erőfeszítést nem csak gyermekünk, hanem a saját magunk kiegyensúlyozottsága miatt is!

Forrás: